Tartalom

A blogomban főleg saját gondolatokat láthattok, helyenként idézetekkel színesítve, melyek egy része saját tapasztalatra épül, más része mások elbeszéléseiből fakad, harmadik része pedig kizárólag a fantázia szüleménye, kicsit kiszínezeve, kicsit hozzátéve, vagy elvéve a tényekből.
A fő irányvonalak a szórakoztatás, a humor és az (ön)irónia, illetve néha egy kis érzelem.
Olvassátok némi iróniával és sok humorral, jó szórakozást! :)

2011. október 31., hétfő

Szótár férfiakhoz

Ismét egy "gyöngyszemre" bukkantam... előre is bocs.

2011. október 30., vasárnap

A nők által használt 9 halálos kifejezés

1. RENDBEN: Ez az a szó, amit a nők egy vita lezárására használnak, ekkor igazuk van, te pedig elhallgatsz.
2. ÖT PERC: Ha épp öltözködik, akkor fél óra. Az öt perc csak abban az esetben öt perc, ha még öt percet kaptál a meccset nézni házimunka előtt.
3. SEMMI: A vihar előtti csend. Ez jelent valamit, és jobb, ha készen állsz. A viták, amelyek "Semmi"-vel kezdődnek, általában "Rendben"-el fejeződnek be.
4. CSAK NYUGODTAN: Ez kihívás, nem engedély. Nehogy megtedd!
5. HANGOS SÓHAJ: Ez nem egy konkrét szó, hanem egy nem verbális kifejezés, amit a férfiak gyakran félreértenek. A hangos sóhaj azt jelenti, hogy szerinte idióta vagy, és miért pazarolod az idejét azzal, hogy vele vitatkozol a semmiről. (Lásd a 3. pontot a semmi jelentéséről)
6. SEMMI GOND: Az egyik legveszélyesebb kifejezés. Ez annyit jelent, hogy hosszan el fog gondolkodni arról, hogy milyen módon fizetsz majd meg a hibádért.
7. KÖSZÖNÖM: Ha egy nő megköszön valamit, ne kérdőjelezd meg vagy ájulj el. Mondj egyszerűen annyit, hogy szívesen. (egy zárójeles megjegyzés: ez mindaddig igaz, amíg nem azt mondja, hogy "Nagyon köszönöm." – ez tömény szarkazmus, ekkor nem köszön meg semmit, és ne merészeld azt mondani, hogy szívesen, mert abból "Tökmindegy" lesz)
8. TÖKMINDEGY: Ez a női változata annak hogy b*szd meg!
9. NE AGGÓDJ MEGOLDOM: Egy újabb veszélyes kifejezés, azt jelenti, hogy valamit a nő már többször elmondott a férfinek, és most megcsinálja helyette. Ennek folyománya lesz az, hogy a férfi megkérdezi: "Mi a gond?" – amire a 3. lesz a válasz.



Loptam, nem saját gondolatok de attól még jók :)
Max. annyit tudnék hozzátenni, hogy: - Rendben, köszönöm, semmi gond, tökmindegy. 

2011. október 27., csütörtök

Mai vircsaft

Vircsaft a villamoson

A villamos áll a megállóban. Felszállnak rá a munkából hazainduló fáradt emberek, leülnek az üres helyekre, várják, hogy elinduljon a járat. A sofőr kiszáll a vezetőülésből és végigmegy a szerelvényen, hogy szálljanak le az utasok, ez a jármű nem indul, elromlott. Az utasok lekászálódnak. A villamost elvontatják. Az utasok várakoznak, újabb szerelvény jön. Felkászálódás, elindulás. Az 5. megállóban a vezető bemondja a hangosba: ez a szerelvény nem megy tovább, elromlott. Utasok káromkodnak, lekászálódnak, sofőrrel veszekednek, de miért nem megy tovább és hogy ez már a második... Sofőr szabadkozik: őt utasították. Egy perc vesztegelés. Sofőr kinyitja az ajtókat, emberek lehet visszaszállni, mégis jó a villamos... Emberek anyáznak, visszaszállnak, hogy az ember már nyugodtan haza se tud menni anélkül, hogy kétszer le ne szállítsák. Az előzőleg ülő utasok helyét a fürgébben visszaszállók elfoglalták. Ülők elégedettek, állók morcosak, van aki be is szól, az az ő helye volt, mire az ülő utas: itt nincs foglalt hely. 
Nagy nehezen hazakanyarog a villamos. Leszállok, hazasétálok, mosolygok. Micsoda kis vircsaft volt ez kérem, tényleg óriási problémák ezek, amiken az emberek időnként fennakadnak... :)

Surviving one more day

Hát igen, ahogy a cím is mondja, még egy napot túlélni. Kb. így érzem magam az "új" munkahelyemen. Egyelőre még minden nap egy küzdelem. Nehéz megszokni. Egy furcsa könyöklős bizniszvilág. Ahol a 25 éves kis manager azt hiszi, csak mert ő "manager", nyugodtan használhatja a bérelt céges autót privát még egy nappal tovább, majd a cég kifizeti, és ő megteheti mert ő menedzserrrrrr és ő jóvá hagyta saját magának, hogy majd reggel visszahozza az autót. Mennyire nem szeretem az ilyen hozzáállást. Mert ő saját magának jóváhagyta! Wow. Úgy könnyű ellavírozni az életben. Ahol fontosabb, hogy a főnök privát dolgai el legyenek intézve, mint az, hogy a munka megvan-e, mert végül is a munka, ha nincs meg akkor nyugodtan túlórázhatsz ingyen, úgysem fizetik ki, de csodálkozva néznek rád, ha te a munkaidő végén veszed a kabátodat, hogy akkor most lejárt a munkaidőm. Ahol céges telefon nem jár, de elvárják, hogy te a privát telefonodról majd vissza sms-ezel a főnök céges telefonjára, vagy ha akarsz beléphetsz a céges flottába, hogy a főnök ingyen felhívhasson téged. Megmosolygok ezt-azt, de jelen pillanatban, mivel közeleg a téli nagyobb fűtés számla időszaka, amit valamiből ki kell fizetni, hát... távolról szemlélem a dolgokat és minden reggel úgy indulok el, hogy na, ezt a napot még hátha túlélem valahogy :) Leszarom tablettát már úgyis kaptam ajándékba, csak meg kell tanulni a megfelelő időpontban bevenni egyet :)

2011. október 20., csütörtök

Nyelem, nyelem

Nyelem szorgalmasan napi szinten a leszarom tablettát, de egyelőre még nem hat. Amikor valami jobbra számít az ember, de mivel nincs más, kénytelen a leszarom tablettával élni, amíg nincs valami jobb. De ami szar, az a leszarom tablettától sem lesz jobb. És néha hiába próbálja az ember nyelni a tablettát, van amit nem, vagy csak nagyon nehezen vesz be a gyomra, ha az már gyomorforgató.
Ennyit a nyelésről virágnyelven. Aki érti, úgyis érti mire értem ezt így virágnyelven. De hátha lesz ez még így se, ebben reménykedem... :)

2011. október 4., kedd

Leszarom tabletta


Mai ajándék, az anno Szegeden összejött Ötye-klub soron következő beszélgetésén az egyik kedves tag hozta a többieknek: 

Leszarom tabletta
Amikor van saját véleményed!
A felirat:
Milyen esetekben alkalmazható:
- Általános rossz hangulat
- Igazságtalanság esetén
- Ha be kell fogni a számat, pedig ki tudnám nyitni!
- Vezető közelében
- Kormányzati intézkedések után
- Túlzott munkahelyi terhelés esetén
- Ha belefáradtunk az elvárásokba
- Hivatali ügyintézésre várakozáskor
- Közüzemi számlák érkezését követően
- Észosztáskor
- A "hétfő" kezelésére

Információk a felhasználó számára:
Használata előtt NE kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét, ékszerészét, stb...!






2011. október 2., vasárnap

Kis statisztika update ismét

A legnépszerűbb bejegyzések:
2011.05.14.,
 275 Oldalmegjelenítés









2011.06.02.
, 109 Oldalmegjelenítés









2011.06.07.,
 27 Oldalmegjelenítés









2011.06.25.,
 26 Oldalmegjelenítés









2011.07.08.,
 26 Oldalmegjelenítés
Oldalmegjelenítések száma országonként
Magyarország
 2 513
Egyesült Államok
 179
Spanyolország
 131
Franciaország
 35
Németország
 20
Egyesült Királyság
 14
Románia
 14
Ausztria
 11
Szlovákia
 7
Svájc 3
Spanyolország 2
India
 1
Indonézia
 1
Szerbia 
1

10 év mérlege

Mi is történt az elmúlt 10 évben? Távirati stílusban:

1 táska ruha, 2 hét állást és lakást találni: kipipálva. 
1. munkahely: könyvesbolt. 1. lakóhely: albérlet egy néninél (mint utólag megtudtam) egy nem teljesen veszélytelen környéken pár hétig. 
Gyorsváltás: 6 fős albérlet (plusz kutya) ami leginkább a diliházhoz volt hasonlítható. A kutyapisit és kakit legfőként a 3 albérlő takarította, a főbérlőt és 2 gyerekét annyira nem zavarta. Engem akkor zavart a legjobban, amikor egy reggel munkába menet a friss, meleg kutyakakiba léptem... 
További 1 db albérlet, majd saját otthonról való gondoskodás.
Munkahely: összesen 7 db (2 hónaptól 4,5 évig tartó, változó időtartamban).
Munka: hol érdekesebb, hol monotonabb.
Mínusz két szülő. 
Magánélet: hát... inkább no comment. 
Utazás: na az volt sok említésre méltó, az előző programponttal ellentétben, szerencsére volt alkalmam ide-oda ellátogatni.
Kultúra: na az volt dögivel.  
Plusz tíz év.
Összegzés: 10 éve még nem használtam szemránckrémet és ha nevetek, 5-6 szarkalábat látok a szemem körül, nehéz az élet :)

Az "eledónő"

Ahogy régen nagypapám hívta őket, az "eledónő" (=eladónő), mint már korábban is tettem róluk említést, egy külön állatfajta. Rossz nézni az elégedetlen arckifejezésüket, ahogy vágják a pofákat, amikor a vevő bemegy vásárolni. Két boltba járok rendszeresen (a többibe rendszertelenül), de mindkettőben kritikán aluli a kiszolgálás. Az egyikben a csemegepultos vág állandóan savanyú pofát. Egyik reggel megálltam a pult előtt, párizsit akartam venni, köszöntem, mert nekem volt gyerekszobám: 
- Jó napot kívánok!... 
Erre a válasz: 
- Nagyon jó, már itt állok reggel 7 óta... - és tovább dörmögött az orra alatt további egy percen keresztül, érthetetlenül, megvártam, amíg kidühöngi magát sanyarú sorsa miatt, majd rámnézett nagy kegyesen. 
Megkérdeztem: 
- Mit mondott? Ne haragudjon, nem értettem. 
Erre elszégyellte magát, azt mondja: 
- Semmit. Mit kér? 
Mondtam: 
- Semmit, majd máshol vásárolok, köszönöm a kedvességét.

Ugyanitt a pénztárosnők, egyik jobban dobálja a vásárolt árut, mint a másik, véletlenül sem köszön vissza a vevőnek, akik akármikor ott járok, mindenki udvariasan köszön neki, amikor odaér a sorban, csak vágja a pofákat és szikrákat szór a szeme, szinte azt kifejezve, rohadékok már megint miattatok kell itt gürizni... Mindig megbánom, ha bemegyek. Csodálkozom, hogy ezeknek még nem írtak be a panaszkönyvbe és még ott dolgoznak...

Másik boltban reggeli jelenet: 5-6 vevő feltornyosult a pici terű éjjel-nappaliban, az eladónő magát nem zavartatva csacsog telefonon. Nagy nehezen leteszi: 
- Mennem kell, JÖTTEK. - hangsúlyozza jelentőségteljesen, hogy a vevő szégyellje már el magát, amiért őt a beszélgetésben zavarni merészeli.
Rám kerül a sor, újra csörög a telefonja, felveszi, majd int, hogy mondjam közben, felsoroltam három igen egyszerű tételt (tej, virsli, teljes kiőrlésű kifli), majd elém tesz három egészen más tételt, közben beszél és közben egész érthetetlen módon üti be az árut a pénztárgépbe, majd néz rám, bólint a gép felé a fejével, hogy ez lesz az összeg. Én állok és várok udvariasan, hogy letegye a telefont. Erre azt mondja a telefonba: - Várjál már egy kicsit. - Majd nekem: - x forint lesz. 
Erre én:
- Csakhogy én nem ezeket a tételeket kértem. 
Erre ő:
- Tééényleeeg? Nem értettem jól.
- Hát persze, mert telefonáltál ahelyett, hogy figyeltél volna.
Vágja rám a sértett pofát, elpakolja a tévesen kitett árut és nagy nehezen megkérdezi, hogy akkor mit adjon, mit kértem? Újra elsorolom, most jót vesz elő, fizetek, elmegyek, közben már folytatja is a megkezdett telefonbeszélgetést. 

...Ide se jövök többet, ha nem fontos... 

Ui.
Ahogy az lenni szokott, természetesen ismét be kellett mennem a fent említett egyik boltba, ahol is a pofavágós eladónőtől kértem 20 dkg kolbászt, megkérdeztem, csípős-e, erre a válasz: nem tudom, de adok egy karikát, kóstolja meg... ezen a ponton dobtam egy hátast, mi van, jó napod van, nőszemély?... Ugye, hogy tud, aki akar?...