Álomtégla

További alkotói szünetet enyhítendő, egy kis zene, mert ez egy jó dal :)

http://www.youtube.com/watch?v=vpoKmaLdnDo

 

Éjszaka volt, nem is a hold nem is a lámpák fénye szólt
Szíveden ült a vágy, keserű, kacska, lágy.
Szemeden ült, nem köszörült, nem is a holdra, rám vetült.
Szíveden béke volt. Szívemen béke szólt.

Felsírtál is megszidtál, magamtól jöttem nem hívtál.
Ez takaros, furcsa folt, nem késve felkarolt.
Könnyű a szó, nehéz a tett, Öröm a bírám ész felett
szakadunk szerte szét, mi vetett épp eléd.

Nem számít többé már a súly,
a közel vagy a távol.
Szép fészket raktál itt belül álomtéglákból.

Valaki félt, valami fájt, zuhogott, mégis épp elállt
Az ami régen volt. Nem is oly régen volt.
Felsírtál is megszidtál, magamtól jöttem nem hívtál.
Ez takaros, furcsa folt, nem késve felkarolt.

Nem számít többé már a súly,
a közel vagy a távol.
Szép fészket raktál itt belül álomtéglákból.
Nem maradhatsz itt már tovább!
Nem lehetsz máshol!
Végleg ide fészkeltél belém álomtéglákból.

Nem újdonság

Régi igazság, de még mindig nagyon valós:

Nincs második első benyomás. Nincs második első esély. Egy alkalom van első és jó benyomást tenni. Korrigálásra már nincs lehetőség. A korrigálás már nem ugyanaz. Egyszer leszerepelni és utána újra megpróbálni kínosabb, mint leszerepelni és köddé válni. Ezért, bármilyen jellegű dologról legyen szó, akár munkában, interjún vagy a magánéletben, felebarátim fegyelmezzetek az első benyomás fontosságára, mely lehetőség egyszeri, korrigálhatatlan és megismételhetetlen :)

Ihlet híján

A mai napon ihlet híján csak ezt a két bonvivánt ajánlom az olvasó figyelmébe egy percnyi nevetésre sarkallva :)

Van önbizalom

Az alábbi hirdetést egy saját magát magasan kvalifikált hímneműként leíró egyed adta fel, megmosolyogtam az önbizalmát. (helyesírási hibáival együtt idézem):

Csak e-mail cimre válaszolok,!!!!!!!! Egy sármos pasi keresi kedvesét. Egyedul vagyok,Keresem azt a holgyet,aki szeretti a boldog nyugodt életett , .Mindentöl fügetlen vagyok.rendezet körülmény közöt élek..Tudj meg többet rólam,Kérsz képet küldök, . .De cimet kérek, E-mail cimet???,T.Kamu regisek és kép nélkuliek kiméljenek,.Hogy miér irok hibasan meg kérdezheted,Mert 4 éve élek bpesten,Canada más világ,Irj?? angolul franciául spanyolul olaaszul németul,??Magasan kalifikált pasi vagyok, Épitész mérnök .Belsőépitész És lakberendező,Vagyok, .És azt a hölgyet is keresem Aki hozám hasonló.Imadom az életett és szeretek is élni -Szeres sielni vitorlázni szerezsd a romantikát .És Gyertyafégyes vagyorát kettesbe,És szerezsd ha nőnek tekintenek es nőkent tisztelnek és nőként tekintenek rád .Akkár még arra is vágysz hogy ell kisérly a tengeren tuli utamra Gyere és éljuk együt.És élvezük az életett .E-MAIL CIMET KEREK T Dr

Itt is, mint oly sokszor már, kiderült, hogy a legbutább és legrondább pasinak is nagyobb önbizalma van, mint a legjobb nőnek. Nem is értem, miért nincs tolongás nála :)

A jó nő ismérve

Most olvastam, nagyon tetszik, így aztán szeretném megosztani a nagyérdeművel:

Születésétől tizennyolc éves koráig egy nőnek jó szülőkre van szüksége. 

Tizennyolctól harmincöt éves koráig jó külsőre. 

Harmincöt éves kortól ötvenötig jó egyéniségre. 

Ötvenöt után pedig jó sok készpénzre.

Több, mint titkárnő

Volt szerencsém a héten egy amolyan tanfolyamnak keresztelt jutalom pihenésen részt venni titkárnőképző tanfolyam címszóval, hivatalos elnevezése: több, mint titkárnő. Tanulás nemigen volt, kirándulás annál több. A célközönség leginkább idősebb titkárnők voltak, a korosztályomból 4-5-en voltunk, az előbb említett korosztályból pedig cirka 15-en. 
Első napon egy hírneves kommunikációs szakember adott elő a kommunikációról, csupa általánosságot, amit már tudtunk, de mégis kellett valami téma az agendában. Az előadó egyébként nagyon humoros volt és nagyszerű előadó, de érezhetően csak bele-belecsaptunk egy egy témába, ahogy mondani szokás, mint gyöngytyúk ama orrból kifolyó váladékra, mégis mindenki nagyszerűen szórakozott. 
Másnap Szegeden és környékén kirándulás, idegenvezető egy nagy tekintélyű idegenvezető és tanár volt, aki Magyarország összes létező útikönyvét írta, fejből tud mindent minden településről, épületről, szoborról, hihetetlen agya és önfényező képessége volt, minden mondatával glóriát emelt a saját feje fölé, mely glóriát tudása ugyan igazolt, de ismerjük a mondást, az öndicséret szaglik. Mindenesetre megtudtuk a 70 éves Don Juanról, hogy most válik 4. feleségétől, aki 37 évvel fiatalabb, mint ő, illetve az egész családfa említése után, kedvesen szilvapálinkával köszönt el a csoporttól. Itt is jól szórakoztunk, csak másként, mint előző nap, a nagy mestert inkább megmosolyogták stílusa miatt a "kolléganők", mintsem csodálták, de ez az ő kedvét nem vette el, örömmel nyugtázta minden mosolyunkat. 
Harmadnap egy coach, egyébként egyik tévéhíradós nővére (a hasonlóság egyértelmű volt, különösen, amikor mosolygott előadónk) volt, aki a humorról értekezett nekünk, játékos feladatokat adott, melyeket a csoport ahogy láttam, annyira nem élvezett, de végigcsinált becsülettel. Mindhárom nap pazar háromszori étkezés keretein belül háromfogásos étkeket fogyasztottunk, férfiakat megszégyenítő kalóriamennyiséget tömött magába a díszes társaság. A szálloda csodálatos volt, ódon kastélyt idéző hangulata, hatalmas tükrei, kicsit visszavarázsoltak minket a századelő báljait idéző atmoszférába. Az idillt a szálloda két oldalán helyet foglaló szórakozóhelyek törték csupán meg, ahol hajnali 5-ig szólt a zene és folyt az utcán ordibálós bulizás.

Néhány részlet a tanfolyam közönségéről. A fiatalabb korosztály számbeli hátrányát tovább növelte, az a fuksz és bizsugyűjtemény, melyet az idősebb titkárnők felvonultattak a három nap alatt. Volt, aki napi háromszor öltözött át, mindhárom alkalommal más-más színű ruhákat és hozzájuk illő ékszereket felvonultatva. Ilyen tetemes mennyiséghez valószínűleg külön utazótáskát kellett cipelni. Egyik hölgy, aki egyébként nagyon kedves ismerőssé fogadott engem azonnal, pompás és méretes fülklipszeket viselt minden nap, hozzáillő nyaklánccal, karkötőkkel, gyűrűkkel, övvel, táskával és lábbelivel - impresszív. Egy másik résztvevő köldökig érő vastag aranyláncban pompázott. A harmadik a városnézésre földig érő kisestélyiben vonult a poros utcákon. A negyedik 39 fokban nejlon-harisnyanadrágban és muszlin blúzban főtt a nap alatt, lévén, egy igazi hölgy sosem villant bokát és vállat, ha beleizzad, akkor sem. Az ötödik, egy számomra igen visszataszító hatalmas zöld berakású békát viselt a nyakában - természetesen aranyból. Varangy a nyakban, mondhatnám. A hatodik, az ötvenesen is csinibaba darázsderékkal, minden ételt csak megpiszkált, otthagyott és kritizált, fú de ehetetlen... hozzáállással. A hetedik igen kedves töltött galamb, ízes vidéki T-betűsen beszélve mutatkozott be, Éldikóú vagyok Tiszaújvárosbóúl. A nyolcadik a humorzsák, aki régen színésznőnek készült, de titkárnő lett belőle, itt jegyezném meg, igen jó humorú hölgy. Egy két típusból több is felvonult a színen, őket nem jellemzem duplikáltan, rátérnék a fiatal korosztályra. 
Harmincas anyuka, két pici gyerekkel, alkatra kislány, percenként cigizett, vagány szöveg, rövidnaci. A domina típusú ifjú titkárnő, fiús anyuka, keveset beszélt, de mindig ütőseket szólt. Egy fiatal kolléganő, arca, mint aki citromba harap folyamatosan, grimaszokat vágva, késsel-villával nem tudott enni, de cserébe szerény személyiséget kapott a Teremtőtől. És vala a csinibaba, 180 cm magas, szőke (pontosabban szőkített), tetovált csinibaba, aki mindig 15 cm magas sarkú cipőt hordott (városnézéshez is, természetesen), vidéki kisvárosból érkezett, de öltözködésben mindenkit lepipált, mindenki felett kimagaslott két fejjel, de humoros, kedves csaj lévén, népszerű tagja volt kis társaságunknak. És ott voltam én is, akinek a vonaton eszébe jutott, hogy a vasalót bekapcsolva hagytam, így miután majdnem visszautaztam Szegedről Budapestre, az első napi tréner sugallatára (mert a legjobb ötletekhez férfiagy kell), felhívtam a gondnokot, hogy kapcsolja le a villanyórát, így megspórolva magamnak egy oda-vissza utat egy vasaló elzárása miatt, aki lemaradtam a második napi buszos kirándulásról, mert elvesztem és aki cserébe nagyszerűt sétáltam a Tisza-parton, aki harmadik nap lemaradtam az ebédről, mert siettem vissza Budapestre, hogy ne maradjak le a Múzeumok éjszakája rendezvényről (ami egyébként nagyszerű volt, a város tele emberekkel, érdekes kiállítások, mindenhol órákig sorban állni az utcán) és aki megnyertem a legtöbb smiley-t összegyűjtéséért a fődíjat, egy tábla finom, különleges, Stühmer márkájú étcsokoládét, mégis nagyon jól éreztem magam a tréningen, ha tanulni nem is tanultam semmi újat. Egyvalami nem tetszett csupán: a dohányos kolléganők minden étkezésnél az asztalnál dohányoztak, a nem dohányosok arcába fújva a füstöt, lehetőleg az étkezések megkezdése előtt, minden fogás között és az étkezés befejeztével, csak ritkán vonulva félre egy másik asztalhoz pöfékelni. 

Mindent egybevetve egy szociológiai tanulmánnyal felérő szórakozásban volt részem, én legalábbis jókat nevetgéltem a különféle embertípusok összeverődése és megismerése láttán, illetve értékes barátokkal gazdagodtam, és jókat sétáltam Szegeden, mely valóban a szobrok városa, rengeteg köztéri szobrával és műalkotásával, melyekről a helyiek körében igen népszerű és lépten-nyomon megállított Tanár úr oly részletességgel beszámolt.

A bögyös tini

Képzeletbeli hölgyünk szép ruhában, illatosan, csinos, de diszkrét sminkkel és frizurával felszerelve útnak indul hivatalos tennivalójának a végére járni, amikor is a villamoson, hogy a ruhája ne gyűrődjön össze, állva utazik, ezáltal is jobb betekintést nyerve a villamos közönségére. A villamos elejében idősebb utasok, cekkerekkel, piaci vásárlás után, a villamos vége felé inkább fiatalok. Iskolaszünet. Lányok elvétve, fiúk többen. Felszáll a bögyös tini. Leül egy kétülésesbe. Lila melltartó kilóg, zöld spagettipántos trikó, az oly divatos sztreccs nadrág, pici bébiháj megfigyelhető, szőkített haj, erős smink, felsőtest jól kihúzva, bögy kidüllesztve, hát egyenes, szinte hátrahajlik. Kidüllesztett testrészénél csak az önbizalma nagyobb. Mellette a négyüléses még üres. Felszáll egy fiú, leül a négyülésesben diszkréten a bögyös tinivel párhuzamosan. Felszáll egy másik fiú, sporttáskával, leül a négyülésesbe, szemkontaktust próbál felvenni a bögyös tinivel, aki talán egy kicsit még jobban kihúzza magát. Felszáll egy idősebb úr, aki a bögyös mellett elhaladva előre tart, a nyugdíjas részlegbe, de a bögyösre három-négyszer visszapillant, ki tudja mikor látott ily bögydüllesztést utoljára. Felszáll egy korombeli harmincas, aktatáskás, újságot olvas, leül a kétülésesbe, szemben a tinivel, egyik szeme az újságon, másik a bögyön. Közben engem is észrevesz a csinos hivatalos ügyet intézős ruhában, egyik szeme rajtam, másik a tinin, de mivel a tini jobban dülleszti, a tinin gyakrabban. Felszáll még két tinisrác, leülnek a négy üléses két maradék üres helyére a tinilány stírölve, fennhangon elismerve jó tulajdonságait (mindkettőt). A villamos további ülőhelyei teljesen üresek maradnak, valami rejtélyes oknál fogva. A sporttáskás leszállni készül, megnyomja a leszállásjelzőt, beáll az ajtóba. Bögyös tini is felkel, ő is elindul az ajtó felé. Közben négy fej csavarodik utána, a hátsó domborulatokat vizslatva. A sporttáskás fiú két lépést hátrál, előre engedve a lányt, kicsit sem rejtve véka alá, hogy egy méter távolságról, bokától fejbúbig végig vizslatja a bögyöst hátulról, aki szempilla rebegtetve mind az öt hódolóján ártatlanul végignéz, majd jelentőségteljesen hátradobja szőkített haját és a maga 17 évének összes öntudatával lelibeg a villamosról. Négy elszánt férfitekintet követi, a sporttáskás fizikailag is követi, majd a zebránál rájön, ő nem is arra akart menni. Eközben az aktatáskás az újság mögül ismét csini ruhás hivatalos ügyet intéző korabeli hölgyünket vizslatja látszólag olvasást mímelve, ahogy a villamos tovarobog, és közben valószínűleg a bögyös tiniről álmodozik. Elkezdődött az iskolaszünet.

Statisztika

Örömmel nyugtázom, hogy a blogra jelen pillanatig 1155 kattintás érkezett, (és ez folyamatosan nő)

a legnépszerűbb bejegyzés: a Fantázianevek, mottók, fotók; (második a Nem kell; harmadik A bor c. írások), 

a leggyakoribb keresési kifejezés: a fantázianevek, és most már a google-ön is és a twitteren is volt keresés az evinka monsoon kifejezésre :) (kereső kulcsszó lett a blog)

a forgalom forrásai a következő országokból valók, mellette a kattintások száma:

Magyarország  810

Egyesült Államok  99

Spanyolország  28

Németország  14

Franciaország  10

Egyesült Királyság  3

Románia  2

Ausztria1 Közönség További jó olvasást!

Egyszer

Egyszer régen megkérdezte tőlem valaki (egy pasi), mit jelent az, hogy posztgraduális. Elmagyaráztam neki. Utána én is megkérdeztem, mivel foglalkozik. Azt mondta, eroticus (így írta!) táncos. Hát... régi sztori, de nem lett belőle ismerkedés :) Lehet, hogy meg kellett volna csípni magamnak, elvonaglana itt a padlón esténként eroticusan (!), miközben én nézném a Discovery csatornát... És, ha tetszett volna a produkció, kapott volna érte bugyipénzt (de csak, ha nem takarja ki a kis pandákat az aranyszínű tigriscsíkos fecskéjével). Utána meghirdettük volna a lakótelepi hölgyeknek, micsoda bizniszt lehetett volna rá építeni! Igazán vidám életkép lehetett volna belőle :)

A tökéletesen pesszimista

Ismételten kis idézet egy tökéletesen pesszimista társkereső férfitól, íme:

"Múzeumok Éjszakája. Egy újabb lehetőség, hogy azt a kevés kis szabadidőt, amiben tervezhetnék, alkothatnék valamit, értelmetlenül feláldozzam a nagy semmire, kint ténferegjek az utcán feleslegesen, merthogy a kiállításokat máskor is gyakran látogatom, sokat olvasok, nagyon is fontos a művészet - amúgy viszont a nagyszerű, csodálatos, nyitott, magukat dicsértetni annyira szerető nőkkel a legkevésbé sem lehet majd kapcsolatot teremteni, a legkevésbé sem fogom kis, egymásba zárkózott csoportjaikat érdekelni, kapom a megvetéssel határos elutasítást a legkisebb kísérletre - akármilyen célból is. És még csak rossz megjelenésű sem vagyok. Az érzés mindenesetre kölcsönös. Le vagytok ejtve ma is. Elcseszett egy világ ez."

Tisztelettel megkérdezném, ha valaki ennyire pesszimista, mért erőlteti az ismerkedést? Személyes naplójába egy ennyire negatív kicsengésű üzenettel, vajon miért várja, hogy örömmel fogadják majd a hölgyek a közeledését? Ez már tényleg a sírjak vagy nevessek kategória. Engedtessék meg, hogy most inkább nevessek... és kicsit sajnálkozzam...

És természetesen létezik a tökéletesen optimista is: "Ma biciklizés közben megpillantottam egy gyönyörű lányt, na vele biztosan nagyon boldog lennék, igaz, hogy semmit nem tudok a belső tulajdonságairól, na de a külseje..." hát igen, mi ez, ha nem optimizmus? :)

Pasi szótár

Közkívánatra, az előző bejegyzés párja:

Pasi Szótár :
Amit mondanak és amit jelent:

- "Sehol sem találom!"
Jelentése: "Nem hullik magától az ölembe, így teljesen tanácstalan vagyok."
- "Hozzám jössz feleségül?"
Jelentése: "Elköltöztek a szobatársaim az albérletből, elromlott a mosógép és kifogyott a sör a hűtőből."
- "Ez férfidolog."
Jelentése: "Semmiféle átgondoltság nincs a dologban és esélyed sincs, hogy logikát találj benne."
- "Segíthetek a vacsorakészítésben?"
Jelentése: "Mi a francért nincs még az asztalon a vacsora?"
- "Bonyolult lenne elmagyarázni!"
Jelentése: "Fogalmam sincs, hogyan működik."
- "Ma egy csomót sportoltam."
Jelentése: "Elromlott a távirányító, így kézzel kellett csatornát váltanom."
- "Késésben vagyunk!"
Jelentése: "Végre van valami indokom, miért autózok úgy, mint egy állat."
- "Pihenj egy kicsit, túl sokat dolgozol."
Jelentése: "Nem hallom a meccset a hülye porszívótól."
- "Ez érdekes, drágám."
Jelentése: "Még nem fejezted be?"
- "Drágám, szerintem nem kell bizonygatnunk egymásnak, hogy mennyire szeretjük egymást!"
Jelentése: "Már megint elfelejtettem a házassági évfordulónkat!"
- "Ez tényleg egy jó film volt!"
Jelentése: "Volt benne lövöldözés, autós üldözés és pucér nők."
- "Á, hagyd csak. Csak egy kicsit elvágtam az ujjam, nem egy nagy szám."
Jelentése: "Majdnem levágtam, de inkább elvérzek, mint beismerjem, hogy baromira fáj!"
- "Sokat segítek a házimunkában."
Jelentése: "Egyszer a szennyes kosárhoz egész közel sikerült ledobnom a koszos törülközőmet."
- "Hé, okom volt rá!"
Jelentése: "Nagyon remélem, hogy mindjárt az eszembe jut valami ésszerű magyarázat rá."
- "Csodálatosan nézel ki ebben a ruhában!"
Jelentése: "Légy szíves, fejezd már be az öltözködést, mindjárt éhen halok!"
- "Hiányoztál."
Jelentése: "Nem találok tiszta zoknit, a gyerekek éhesek és elfogyott a WC papír!"
- "Megosztjuk a házimunkát."
Jelentése: "Én csinálom a koszt, ő meg takarít utánam."
- "Nincs szükségem a használati utasításra!"
Jelentése: "Tökéletesen el tudom rontani nyomtatott segítség nélkül is." 

...és néhány egy soros klasszikus:
Ki mondta, hogy könnyű eset vagyok?
Majd hívlak!
SZINTE biztos vagyok benne, hogy nem foglak elhagyni!
Te most szakítani akarsz?
Nem szeretném, ha belém szeretnél!
Te túl jó vagy hozzám!
Nem szeretnék tartós kapcsolatot!
Szeretlek, de nem vagyok szerelmes beléd!
Van még egy-két elvarratlan szál az életemben!
Azt hiszem, szeretlek!
Olyan jó veled. Egyre jobb!
Te olyan jó ember vagy!
Bírlak!
Nem vagyok romantikus típus!
Csak mostanában fordul elő ez velem!
De veled volt a legjobb.

Csaj szótár

Újabb gyöngyszem a nő ezt mondja, de ezt gondolja témakörből:

- Igen = Nem
- Nem = Igen
- Talán = Nem
- Sajnálom = Sajnálni fogod
- Szükségünk lenne egy = Szeretnék egy
- Ahogy gondolod = Teljesen egyértelmű, hogy mit kellene csinálni. Nem ezt.
- Csináld, ahogy akarod! = Ezt még nagyon megbánod!
- Persze ... folytasd csak nyugodtan = Szeretném, ha abbahagynád
- Nem vagyok ideges = Hogy a francba ne lennék ideges, te idióta!
- Olyan ... férfias vagy ma = Büdös vagy és borotválkoznod kéne
- Olyan figyelmes vagy ma = Állandóan csak a szex jár a fejedben?
- Olyan kényelmetlen ez a konyha! = Szeretnék egy új lakást
- Vennünk kéne új függönyöket. = meg új szőnyeget, bútorokat és tapétát
- Szerintem ott jobb lenne = ODA rakjad!
- Valami zajt hallottam = Észrevettem, hogy mindjárt elalszol
- Ugye, nagyon szeretsz? = Csináltam ma valamit, aminek nagyon nem fogsz örülni
- Egy perc és mehetünk = Vedd le a cipőd és keress valami szórakoztató filmet a tévében
- Nem híztam egy kicsit? = Mondd, hogy gyönyörű vagyok
- Meg kell tanulnod normálisan kommunikálni = Érts egyet velem
- Nem kiabálok! = Persze hogy kiabálok, amikor ilyen fontos dologról van szó.

(Kincs)keres(Ő) belső monológja - majdnem kisregény

A teljesség igénye nélkül a "Keresünk" c. írás kommentjében megjelentek kiegészítéseként, csak, hogy lássuk, tényleg van ilyen:

Név nélkül, társkereső, 61 éves, idézet a személyes naplóból, melybe mindenki betekintést nyerhet, így az emlegetett randipartner is:

(idézet időrendi sorrendben:) (helyesírási hibákat szándékosan nem kijavítva :)) 

(narrátor belső monológja, azaz megjegyzései pirossal) (a narrátor pedig én vagyok :))

1. Nahát találtam valakit, a jövő héten lesz vele randim. Vajon milyen ember , és lesz -e folytatás? Mert igy nem tűnik valami kedves pasinak, túl komoly. na mind egy csak lesz valahogy . és mit vegyek fel? (drukkolunk társkeresőnknek)

2. (két nap múlva) Szombaton lesz a nagy nap, még mindig nem tudom mit vegyek fel. (pedig most már lassan el kellene dönteni)

3. (újabb két nap elteltével) Már csak 3 nap, és ideges is vagyok , mi lesz hogy lesz , nehéz dolog hosszú évek után találkára menni. és még bátornak tartottam magam. (fő a bátorság)

4. Randevú elhalasztva vasárnapra. Ez rossz elő jel, fél a találkozástól. Vagy van még egy harmadik a képbe. Ki telik tőle , a pasi egyszerre több vasat is tart a tűzbe ,csak meg ne égesse magát. (kezdődnek a negatív gondolatok)

5. Tegnap este ismét beszéltem az illető úri emberrel, még kedves is volt. Ma este ismét hív, lesz megint halasztás? Már nem bízom benne. Tanulhatnak nőtársaim majd az esetemből, hogyan is megy itt az ismerkedés, találkozás. Jó lenne ha valaki tudna tanácsot adni, hogy az egyszer elhalasztott randiból kialakulhat-e valami. Biztos van aki már így járt. Aki az első találkát lemondja, elhalasztja az csak hülyit engem? Kérem segítsen valaki. Aztán lehet ,vagyis biztos vagyok senki sem olvassa a naplómat, de legalább kiírom magamból a problémáimat. (kezdődik a depresszió és a lemondás)

6. Nem rég beszéltem az úri emberrel, kiderült hogy a fia nem is ment hozzá, és az előadás ami olyan fontos volt, nem várta meg a végét .Két órával előbb már otthon volt. Érdekes ,hogy még kétszer ment el a városom előtt,és nem szakított fél órát ,hogy meg álljon. Úgy érzem hazudik. Kértem hogy egy órával később találkozzunk,de nemet mondott. Így maradt az eredeti időpont. Szóval uralkodó típus. Már csak az a kérdés holnap ott lesz-e a megbeszélt helyen. (kezdődik a bizalmatlanság)

7. (első bejegyzés óta eltelt egy hét) (randi előtti bejegyzés) Ma 14 -kor találkozom Vele. Hát félek a találkozástól. (még mindig fő a bátorság)

8. (randi utáni bejegyzés) Mégis létre jött a találkozó. Normális vagyis annak tűnik. A kedvesség nem a kenyere . Régi módi Úri ember. Hát , fog hívni, majd meglátjuk , a vak is ezt mondta. (totál lemondó, semmi öröm amiatt, hogy valakivel randizott, kis magyar pesszimizmus?)

9. Teg nap este hiába vártam nem hivott a majdnem barátom, ennyi lett volna? Pedig az volt a benyomásom hogy tetszem neki, vagy csak taktikázik ,hogy ne bízzam el magam. Idő van, lehet várni , mig a világ világ és még két nap. (pesszimizmus eluralkodott, nem is ad magában esélyt a palinak, hogy megeméssze a randit és felvegye a kapcsolatot ismét)

10. Ismét én vagyok (elnézést, de lévén, hogy ez egy személyes napló, ki más is lehetne?) , ma reggel be volt jelentkezve de nem hívott.Így én hívtam őt. Hiba volt? Újabb találkozásról még nem beszélt,de én reménykedem. (kezdődik a nyomulás, ha nem hívsz, hívlak én, lehetőleg számon is kérlek, de minimum letollak)

11. Úgy döntöttem ,hogy hallgatok a j tanácsokra és várok.Várok, várok várok............ (mégsem nyomul?)

12. (2 nappal randi után) Ma reggel hívott az úri ember, de most sem volt kedvesebb,.újabb találkáról még nincs szó. Az anyagi körülményeimet próbálja ki puhatolni ,finoman persze de át látok a szitán. (ajaj)

13. (randi utáni 3. nap) Úgy játszik velem mint macska az egérrel. ma nem hívott. Elegem van belőle. (na tessék, tegnap hívta, ma nem és már elege is van)

14. (ugyanaz nap éjfél előtti bejegyzés) Befejeztem a butaságom, ebből is tanultam.

15. (egy nappal később) Még egy hét és tul éltem egy csalódást, akkor már nem fáj annyira. Nem hivogatom,és nem sírok csak szomorú vagyok, mert komolyan vettem valamit amit csak fél vállról kell venni. Ez van ha valaki komolyan veszi a pár keresés. Akkor minek vagyunk itt? Én nem hiszem ,hogy valaki talált már párt itt magának. (különben is dögöljön meg a szomszéd tehene is)

16. (randi után az 5. napon) Ma is meg tudtam állni hogy ne hívjam ,most is fenn van a gépem jelezte ,hogy hívható. Gondolom neki is. Nem zavarom köreit. Csak a lelkemet marcangolom hogy még mindig gondolok rá. Neki nem hiányzom, ez már biztos. (és különben is kikérem magamnak és le van... ejtve...)

17. (szintén az 5. napon) Ma délbe felhívott az úriember, miről beszélgettünk? politikáról. Hát erre jó vagyok. Találkozóról szó sem volt. Akkor mit akar, tartalékos lettem? (amúgy meg menjen a ... oda)

18. (és még mindig ugyanazon a napon) Este nyolckor már nyugodt vagyok ,miért zavarta meg a lelkivilágom? Már kezdtem feledni a bánatot, most kezdhetem elölről. Mi értelme ennek? Ő biztosan jól szórakozik. (inkább hagyjon mégis békén?)

19. (a randi után éppen egy héttel, bejegyzés dátuma: éjjel 1 óra...) Hát aludni azt nem tudok, elkezdtem levelezni,két úri emberrel párhuzamosan, hogy vigasztalást nyerjek. Csak össze ne keverjem őket. A másik a szív fájdító eltűnt. (na végre az első értelmes gondolat, nem siránkozni kell, hanem optimistán belevágni valami másba, ha az egyik nem megy)

20. Most ismét jobb egy picikét, de még könnybe lábad a szemem ha rá gondolok. Félek hogy éjjel megint nem tudok aludni. Akkor azzal kínozom magam ,hogy újra és újra át gondolom a történetet.Nem is egyszerű a felejtés. (de milyen jó az önsanyargatás)

21. (a 8. napon) Mint meg fogadtam nem hívtam az úri embert, de ő hívott este 9 kor, nem kellene szóba állnom vele,biztos van valakije annál volt. Mit szédít engem, azt hittem már vége lesz. Hiszen nem szerepelek a programjaiba. azt mondta holnap újra hív, minek? (de akkor miért nem mondja meg neki, hogy inkább ne hívja többször? büszkeség, önbecsülés smafu? ja, bocsánat, önsanyargatás)

22. (a 9. napon) Ma este az illető úri ember elszánta magát egy újabb találkára, na most milyen kifogással áll majd elő? Ilyen buta vagyok ,hogy elfogadom.Az én koromba már alig van esély arra ,hogy egy rendes férfit kifogjál. (és éljen, várjuk a 2. randit, csak nem tudom ennek kb. mennyi értelme van... de a pozitív végkifejletnek drukkolunk)

És lőn. Hölgyünk tovább elmélkedik. Lássuk:

23. Két nap elteltével. De sokára lesz már vasárnap.

24. Még egy nap múlva pedig: Mi lehet vele 2 napja nem hívott fel ,várok várok várok. Csuda érdekesek ezek az ismerkedések, még két nap és le mondok róla, túl fárasztó Ő nekem. Hogy lesz így ebből második randi? Ahogy az egyik keresgélő férfi írta: már az első randiig eljutni is felér egy diploma megszerzésével, hát akkor a másodikig... :) Csak pozitívan, sikerre fel!

25. Ugyanaznap. Íme egy újabb csalódott ember, tudja hogy várom de nem jelentkezik be. Azt jelenti mégsem akar velem találkozni. Most ............nem érdekes. Nem érdekli.

26. Egy nappal később. Érdekes módon már nyugodt vagyok. Talán egy nagyon rossz élménytől menekültem meg? Furcsa az élet. Ha egy elhagy , jön másik. De ez most valahogy nem érdekel úgy ,mint az előző. Még mindig nem érdekli (látszólag).

27. Aznap este. Vajon érdemes azzal még találkozni aki 4 napig nem volt kíváncsi rám? Vagy most jön az elbocsájtó szép üzenet. Miért nem tud már vége lenni? Miért nem tudja a hölgy azt mondani, hogy neki ez így nem felel meg?
28. Aznap este később. 4perces beszélgetés, ennyi volt. Holnap ujra hív vagy én hívom. .......a találkozóról szó sem volt. De ezen már túl vagyunk, vagy csak én veszítettem el a fonalat, a 2. találkozó meg van beszélve (vasárnapra, ha jól emlékszem)...
29. Éjjel eldöntöttem ,hogy ma már nem beszélek vele. Befejezem ezt a kalandot, menjen a többiekhez akik vannak neki. Azért bánik így velem ,hogy én szakítsak, volt már ilyen. Legyen meg az akarata. Milyen szakítsak? Egy randi és pár hívás azért még nem együtt járás, ahol is a szakítás a megfelelő szó. Max. megszakítani a kapcsolatot. De szakítani? :) Miért nem várja meg a 2. randit? Mire jó ez a belső monológ egy nyilvános naplóban? Miért gondolja, hogy ez a tempó nem megfelelő? És, ha nem az, miért nem jelzi? És egyáltalán... Biztos vagyok benne, hogy a következő bejegyzés ismét arról fog szólni, hogy megvolt a randi és boldog utána fél órával pedig ismét lemond mindenről... Várjuk körmöket tövig lerágva. 
30. Másnap. Én már le akartam zárni ezt az "ügyet" de fél tíz után elkapott nem gondoltam , hogy ott lesz. Most is csak ,bizonytalankodik , du 1- kor hívlak ,hogy állnak a dolgok. Sűrű a programja az unokáival, én már nem is férek bele? Tegnap úgy tűnt, hogy ő nem akar beleférni, most mégis?
31. A sokat emlegetett vasárnap: Szakítottam az úri emberrel, újra el halasztotta a találkozót. Most óriási ürességet érzek. Hurrá. 
32. Nem is olyan borzasztó újra egyedül lenni, meg lehet szoknj. csak nehogy újra jelentkezzen, mert az már több a sokk-nál. Szerintem eddig is egyedül volt, csak kicsit túlértékelte azt az egy találkozást és pár hívást, de fő, hogy most már ismét optimistán tekint a jövőbe. Kb. ennyit dióhéjban az ő történetéről :) 

33. És amikor már azt hittük, hogy vége, egy hét elteltével még mindig ezen vekeng a hölgy: Most mit gondoljak,a hazudós úriember megjelent, vagyis nézeget az adatlapomat. Mit akar? Bosszantani? Hülyíteni? Úgy látszik nincs akivel szórakozzon. Ha ló nincs jó a szamár is? Valaki most már igazán szólhatna neki, hogy lapozzon...

És ez nem egy kitalált történet. Valós társkereső, valós, bárki által olvasható naplózása. Az ezzel a baj, amellett, hogy még 61 évesen a rózsaszín babaházból kukucskálva várjuk naívan, de mindenesetre bizalmatlanul, pesszimistán és lemondóan a herceget, hogy még, ha akar is valamit ez a szegény ember, a bejegyzések egész biztosan elriasztják. 

A teljesség igénye nélkül. Folyt. köv. folyamatosan...

GYIK

Ismerjük a Gyakran Ismételt Kérdések rövidítését, ugye? (GYIK) 

Találtam egy listát a következőről:

Gyakran ismételt kérdések kis hazánkban

1. Van Nokia töltőd?
2. Hagyma, csípős mehet?
3. Bubisat?
4. Oltattál?
5. Hány hónapra vetted?
6. Számla nélkül mennyi?
7. Mi a dresszkód?
8. Pontgyűjtő kártya van?
9. Mikor volt csőcsere?
10. Hány gigás?
11. Hány colos?
12. Hány km van benne?
13. 3G?
14. Fapaddal voltatok?
15. Akciós?
16. Vágod? 

 

Ismerősek? Ha tudsz még ilyet, egészítsd ki a listát.

Amit én mostanában gyakran hallok, de túl öreg vagyok már, hogy megértsem: 

- Adod? (mármint mit? vagy kinek? vagy miért?) a mai napig nem tudom mire mondják a fiatalok... a szövegkörnyezet kb.: - Adod a napsütést? - Adooooom! (?!?! nem értem...)

tzitz

Kedvenc reklámok

Kedvenc TV reklámok:

Kanasztázni járunk a barátokkal, amikor is mindig kiesik a műfogam. Mióta a X műfogsorragasztót használom, soha nem esik ki a műfogsorom. Most már szabadon is tudok nevetni. (kacagás)

Viszket? Fáj? Csíp? Megoldás az Y aranyérkenőcs.

Puffad? Felfúvódik? Nehezen emészt? A problémát kezeli a Z gyomorcsepp.

Amikor nincsenek itt a férfiak, mindig nyugodtan beszélgethetünk a barátnőimmel a hüvelygombáról.

Csak én gondolom, hogy a TV reklámok tulajdonképpen néha már-már gyomorforgatóak?

Társkeresés felsőfokon

60-as hölgy ezúton keresi 25 év körüli kigyúrt, chippendale barátját, jelige: "Őszinte szeretet".

50-es hölgy megunt férjét más megunt férjére cserélni, "Csere-bere fogadom" jeligére.

59 éves fiatalos gondolkodású nagypapa 20-as/30-as barátnőjét keresi, "Anyagiasság kizárva" jeligére.

Elhanyagolt 40-es hölgy keresi szabadidőpartnerét, "Kirándulás a Vénusz dombra" jeligére.

22 éves csinibaba keresi 50-es szeretőjét, jelige: "Kitömött buksza".

30-as öltönyös fiatalember idősebb hölgyek barátságát keresi, "Nyugdíjadat ne vajas kenyérre pazarold" jeligére. 

62 éves özvegy keresi jól szituált társaságot kedvelő partnerét, "Válogatós" jeligére. Lehet Nyugatról hazatelepülő is.

28 éves egyetemista lány keresi barátját, légy intelligens, sportos, független, gyermektelen, érdeklődj a művészetek iránt, szeress színházba, kirándulni járni, legyen különleges, lehetőleg drága hobbid, már ne tanulj, viszont legyen egy jó állásod, kutyaszőr allergiámra való tekintettel ne legyen kutyád (ha lehet, macskád sem, a halak meg idegesítenek, ahogy körbe-körbe úszkálnak), jelige: "Főzni nem tudok, de szívesen elkísérlek bármikor külföldre".   

Kigyúrt 30-as izompacsirta jól kereső elhanyagolt feleséggel barátkozna, "Inteligens kacsolat" (!) jeligére.

... és a szomorú, hogy ilyen tényleg van...

Hirdetés

Ezúton keresem azt a férfit, aki 

- ezermester, mindent megszerel a lakásban, ami elromlik, eltörik, eltömődik, elvásik, és nekem is tanítsa meg, hogy hogy kell, de úgyis kétbalkezes maradok, meg különben is ez a fiúk dolga,

- szakács, jól főz, vagy legalább jól tud étlapról rendelni, ezt elég, ha ő tudja,

- sofőr, hoz-visz, kényem-kedvem szerint, műkörmöshöz, fodrászhoz, kondiba, barátnőzni, plasztikai sebészemhez,

- állatorvos, Blökit elviszi doktorbácsihoz, amikor tüsszög, én nem nyúlok hozzá, nehogy elkapjak valamit,

- takarító, felmos, porszívóz, törölget, én a műkörmömtől ezeket nem tudom csinálni,

- kamionsofőr, lehetőleg ritkán jöjjön haza, hogy a többi pasimmal is tudjak találkozni, de akkor mindig hozzon ajit, mert megérdemlem,

- vállalkozó, vállalkozzon mindarra amit a igényeimben feltüntetek,

Jelentkezni lehet az 555-1234-es telefonszámon, jelige: Irénke férjet keres.

Igényes

Itt a nyár, a jó idő, a (ne)kivetkőzés időszaka. Csajok szűk topokban, miniszoknyában, kint a cici, popsi, köldökpiercing, babaháj, pasik izompólóban (a nem kigyúrtak is...) és mindenki az elmaradhatatlan cuppogós flip-flop papucsban. Megfigyelve az embereket, még mindig nagyon sok a kevéssé igényes, nőben, férfiban. 

Nők lenőtt hajfestéssel, elkenődött szemfestékkel, koszos lábbal vagy papucsban, kérges talppal, hosszúra nőtt lábujjkörömmel, lepattogzott körömlakk a kézen, lábon, a most úgy divatos trottyos nadrágban (fantázianeve, mint megtudtam: szerájnadrág!), kilógó melltartópánttal, vagy műanyag melltartópánttal (csak megsúgnám, hogy nem divatos, sőt ciki), össze nem illő mintás vagy színű ruhákban.

Férfiak gyűrött, koszos pólókban, ingekben, műanyag susimaciban, papucsban vagy szandálban lábszárközépig felhúzott fehér vagy fekete zoknival (hölgyeim mondják már meg életük párjának, hogy ez mennyire nem oké), izzadság-, és koszfoltos békebeli, műanyag szúnyoghálós atlétában, vagy épp félmeztelenül (!) (ezt pl. lehet otthon, de utcán, buszon?) de ami mindig kiveri a biztosítékot így nyáron: sokan büdösen mennek utcára... 

Mert bár meleg van és mindenki izzad, de egy dezodor, spray vagy parfüm még mindig csodákra képes, de azt az összetéveszthetetlen mosdatlan izzadságszagot igen nehéz összetéveszteni a megtisztálkodott de kissé megizzadt szagtól.

Az igényesség terén még sokat kell fejlődniük sokaknak. És ez a 21. században, igen szomorú, mert ez nem pénzkérdés. Olcsón is lehet egy két olyan holmit venni, amiben már lehet utcára menni. Egy baba szappan sincs 100 ft. Hát... hajrá mindenki. És éljen a nyár! :)

Keresünk

Időnként benézek az egyik társkereső oldalra, de főként csak az ott regisztráltak naplóbejegyzéseire, kíváncsi vagyok ki miket ír bele. Szomorú, hogy saját gondolatok alig, legtöbben idézeteket tesznek fel, dalokat linkelnek be (nekem is van rengeteg zene, amit kedvelek, de egy idegent miért gondolnám, hogy pont az érdekel, jelen pillanatban mit hallgatok, vagy mi tetszik nekem), egymásnak üzengetnek naplón keresztül előfizetés híján (pedig erre való a fórum, csak valószínűleg nem tudják), vicceket írnak le és rajzfilmfigurákat (!) másolnak... de meg kell állapítanom, hogy már a naplók olvasása is untat. Vagy mindenki siránkozik, egymást (a másik nemet) szidja, illetve fikázza, vagy minden egyes ismerkedés/randi mozzanatot megoszt (minek? miért nem gondolják, hogy ezt talán érdemes lenne nem nyilvánosan kezelni, mivel esetleg ez még gátat is vethet annak, hogy egy jó érzésű ellenkező nemű szívesen beszélgessen, találkozzon velük, ha utána minden mozdulatát visszaolvashatja bárki a naplókon keresztül), vagy pedig az ötvenes, hatvanas, hetvenes (!) generáció magasröptű társalgását, társkeresési igényeit lehet olvasni, ami számomra szintén azért döbbenet, mert ez nem az a generáció akiről azt gondolnám, hogy az interneten mazsolázva fog társat keresni és mégis úgy tűnik, hogy de bizony. Belegondolva a saját hatvanas, hetvenes korú ismerőseimről, rokonaimról, nehezen tudom elképzelni, hogy a gép előtt ülve, reglapokat bújva álmodozva keresik a nagy Ő-t :) Én azért hatvan-hetven évesen, ha épp úgy alakul, hogy nem a jövendőbeli Papival fogok a tévé előtt ülni (de azért jó lenne, ha mégis :) ), biztosan nem az interneten fogok bogarászni ősz halántékú, korban hozzám illő (főleg nem húsz évvel fiatalabb) "nagypapik" után... Generációs probléma? Vagy senki nem tudja mit is akar? (ötvenes-hatvanasok harmincas nőket...) Vagy inkább ennyire nincs lehetősége másra még annak a korosztálynak sem? Mert a fiatalabbakat megértem, dolgozik, túlórázik, hajt és kézenfekvő akár munka közben is az interneten megnézni van-e egy hasonszőrű, akivel szívesen megismerkedne, de ez ennyire jellemző lenne már mindenkire? Hát... érdekes.

Nem hiszem el

Nem hiszem el, hogy egy lakásban mindig el kell valaminek romlania. Miért nem működik mindig minden kifogástalanul? A fürdőszobában notóriusan mindig elromlik valami, vagy az egész csaptelepet, vagy a rézbetétet, vagy csak a gombot, de valamit mindig le kell cserélni. (Akkor most a konyhai csapról és a radiátorról nem is ejtenék szót, amik szintén a közelmúlt termései voltak...) Még alig két hónapja, hogy a fürdőszoba csapnak a tekerőgombját le kellett cserélni, mert túlfordult és letört. Persze, csak az egyik, de mindkettőt kicseréltem, mondván, hogy akkor legyen egyforma. A házbeli öreg szaki persze mindkettőt magával vitte, a töröttet is és a jót is, miután segített lecserélni. Eltelik kis idő és már megint csöpög a csap, én pedig mivel nem éreztem meddig lehet tekerni - puff, megint letört az egyik. Most milyen jó lenne az a múltkori épen maradt, amit magával vitt a szaki. De isten ments, hogy megkérdezzem tőle, megvan-e még, nem akarom, hogy megint rám akaszkodjon. Akkor inkább várok kedd reggelig, amíg nyit a szerelvény bolt. De addig is hogy lehet így zuhanyozni? Harapófogóval tekergessem a gomb nélkül maradt csapot, jobb híján? Hogy ilyenkor miért nincs a lakásban egy plusz tekerőgomb? Kedden veszek ötöt. Elteszem tartalékba. Mivel folyton eltöröm, ezért esélyes, hogy valamikor újra fog majd kelleni. Pedig olyan szép napsütéses idő van, most emiatt bosszankodni... :(

Mik a legjobb felszedős szövegek?

Kivételesen nem saját gondolatokat, hanem egy cikk tartalmát szeretném közzé tenni, és bár, mi nem vagyunk Amerika, de mégis sok igazság van benne, én jól szórakoztam rajta, íme: 

„Miért nem válaszoltak már megint az üzenetemre? Biztos, mert nem vagyok elég jóképű, kigyúrt, vagy nem pózolok menő kocsi mellett, gondolhatják sokan kínjukban. A képek nyilván sokat számítanak a társkeresőkön, de nem mellékes az sem, milyen szöveggel indítunk. Most újabb statisztikák következnek, amiket félmillió üzenet alapján állítottak össze az OkCupid nevű amerikai társkereső adatait elemző Harvadon végzett matekosok.

Elsőként érdemes leszögezni, hogy az eredmények alapján azonnal lerontjuk az esélyeinket, ha az üzenetünkben helyesírási hibák, elgépelések vannak. A netes rövidítésekkel sem árt csínján bánni, angolban ez alól egyedül a LOL és a haha kapott felmentést, és szerintem ezek a magyarban is épp elég elfogadottak a netes párbeszédekben.

A statisztika másik fontos tanulsága, hogy nem érdemes a csajok testét dicsérgetni, amíg élőben még nem is találkoztunk velük. Kevesebb, mint 20 százalék válaszolt olyan üzenetekre, amikben a szexi szó szerepelt, de a szép és a csábító se járt jobb eredményekkel. Az általánosabb dicséretek, mint a király, lenyűgöző már jóval több esetben váltak be.
 A tábortűz melletti ismerkedős szeánszok óta cikinek számít azzal csajozni/pasizni, hogy milyen zenét hallgatsz, de a statisztika szerint mégsem marhaság az érdeklődési körökkel indítani online. A sikeres felszedős mondatokban szereplő szavak között a legviccesebb befutó a zombi, ami a negyedik lett. Úgy tűnik, Amerikában elég sok a zombifilmrajongó, de hová tűntek a vámpírok? Jó hívószó még az együttes, a metál, a vegetáriánus, a fizika (!) és a videojátékok. Végülis ezek mind azt mutatják, hogy aki a beszélgetést kezdeményezi, az valami kapcsolódási pontot keres a másikkal.
 Még hatékonyabb, ha valaki jelét adja annak, hogy olvasta az illető profilját. Bár sokan csajoznak úgy, hogy 20-30 nőnek elküldik ugyanazt a bemutatkozólevelet, a célzott nyitás hatékonyabbnak bizonyult, például ha megpendítették, hogy jó az ízlése, vagy rákérdeztek valamire, amit magáról ír.

A férfiaktól többnyire azt várják el, hogy határozottak és magabiztosak legyenek, ennek ellenére elég jó eredményeket hoztak náluk a bocsánatkérések. A sajnálom, elnézést kérek és más bizonytalanságot kifejező szavak, mint a kellemetlen, eléggé, valószínűleg elég sikeres mondatok alkotóelemei voltak: 30-40 százalékban jött rájuk válasz. Ez talán arra vezethető vissza, hogy a nők ettől úgy érzik, hogy a másik fél is sebezhető, és nem ajtóstól akar berontani a házba kivont karddal. Viszont a kétségbeesett esdeklés nem sok jóra vezetett, ha valaki kérlelt, az csak 22 százalékot hatott meg.”

(idézet az Ásó, kapa, nagyharang c. blogból, http://asokapa.postr.hu/mik-a-legjobb-felszedos-szovegek) 

HP Generation

Biztos mindenki tudja milyen csajokat hív a köznyelv HP-nak. Amit én nem értek, hogy tudnak annyira kevés szellemi tőkével mégis olyan jól érvényesülni. 

Nyaf-nyaf és járhatatlan cipők, műkörmök, műhaj, műmiegymás, risza-mica, műszempilla rebegtetés. Az aktuális pasitól a lehetőleg legújabb audi ajándékba kapása, esetleg egy vállalkozás nevére írása. De, ha mégis dolgozni kényszerülne, a munkahelyen nem sok lendítése, illetve hosszasan a plafon bámulása, órákig kávézás, vékony cigivel bagózás, vagy csak üveges szemmel üres fejből kinézés. Kizárólag magas, kigyúrt, kopasz, tetovált pasi stírölés. Buszon öregnénit fellökve helyet foglalás természetesen keresztbe tett platformcipős lábbal. Bárminemű italt csak szívószállal ivás. Bárminemű étel csakis megpiszkálás, nem evés. Divatosnak tűnő kínai utánzat ruha viselés úgy, mintha legalábbis Dior lenne. Minden körülmények között 3-4 cm hosszú hegyesre reszelt műkörmöt viselés.

Igazából csak gratulálni tudok azoknak a pasiknak, akiknek ez 'bejön'. Hiszen tudjuk, ki milyen virágot szakít, olyat szagol :)

A főnök

Név nélkül egy kis összegzést adok néhány eddigi főnökömről.

Egyik munkahelyemen egy harmincas egyedülálló igazi tarisznyarák főnöknőm volt, lévén, hogy egy könyvesboltban dolgoztam, aranyos volt, nem zavart sok vizet, túl sok emlékem sincs már róla.

Következő munkahelyemen egy ötvenes megtermett hölgy dominált az iroda titkársága felett, akik két titkárnő, én: egy afféle fordítócska és az iroda egyetlen férfitagja, a sánta Feri, aki nyugdíjhoz közel álló illető volt, senki nem tudta mi a feladata, nem is sok vizet zavart. Ez a főnöknő igen érdekes módon szerette szagolgatni az alkalmazottait: - Maga bagóóóóózott? - kérdezte gyakran, amire mindenki nemmel válaszolt (pedig a két titkárnő titokban kijárt az erkélyre cigizni), ő valamiért mégis azt hitte, hogy én voltam, pedig nem... Túl sok említésre méltó dologra nem is igazán emlékszem vissza ez esetben, csupán a szaglászása volt emlékezetes.

Az azt követő helyen több főnököm is volt, a negyvenes vénlány, aki minden nőt utált maga körül, aki fiatalabb volt nála, majd egy másik pozit kaptam és egy fiatal francia pasi lett a főnököm, aki megállás nélkül a melleimet fixírozta beszélgetés közben, igen zavaró jelenség volt, az üzlethez nem értett (végül le is váltották), felsőbbrendűségét ő maga is elhitte, de a mellnézegetésről nem tudott leszokni. Innen végül a vénlány főnöknőm utált ki egy kis mószer arankázással (mószerolással :)) de örömmel jöttem el, azt gondolva, majd a következő főnök jobb lesz :)

Az ezutáni helyen is érdekes főnököket láttam. Először ott volt az amerikai agglegény, aki folyton unatkozott, ásítozott, állandóan olyan depi volt, hogy mindenki azt hitte, mindjárt öngyi lesz, utált Budapesten élni, egy szenvedés volt neki ez az expat pozi (még azért a sok pénzért is és az évi egy havi thaiföldi szabi után is, amikor is távbarátnőjét, egy thai masszírnőt meglátogatott), de ezután is csak kb. egy hétig lehetett kínmosolyogni látni (őszintén meg sosem...). Ott volt a harmincas, sok szarkaláb a szeme mellett, óriási platformcipőkben járó főnöknő, akinek a (természetesen bérelt) lakásában állítólag nem nagyon volt bútor, de volt egy faltól falig cipőpolc, ahol is a párszáz pár cipőjét tárolta... És ott volt a szakács is, aki magas rangú igazgató volt ugyan, de szakmája szerint szakács (nem is emlegettük soha másként), aki szintén nagyon unta már a banánt, így minden nap ebéd után bezárkózott az irodájába és aludt egy órácskát, amikor is nem lehetett zavarni... Érdekes hely volt. Örömmel menekültem a következő állásomba ennyi furcsa madár közül. (És akkor még a munkatársakról nem is anekdotáztam:))

A soron következő munkahelyen volt egy magát franciaként prezentáló hazánk fia, aki mivel nem honleányt vett feleségül, épp ezért úgy érezte, ő maga is külhonivá lett és úgy is viselkedett, nagyképűen, lenézően, - Maguk magyarok... - kezdetű mondatokat mondva, a háta mögött sokan megrótták (és megmosolyogták) ezért, vajon őt melyik állam taníttatta, ha nem ez?... De ő távozáskor elfelejtette megköszönni egy doboz bonbonnal az együtt ledolgozott éveket és a mai napig jön 600 ft-ommal, nem baj, fő, hogy én nagylelkű vagyok és nekem az annyira nem is kell :) És volt egy mindig zavarban lévő néha elpiruló főnök, aki, ha ránéztem vagy kérdeztem valamit, nagyobb zavarában néha dadogott is, ha bárkivel találkozott, szemlesütve köszönt és szinte a falra kenődve osont tova, és ha meg kellett szólítani bárkit, olyan érzésem volt, mint amikor a gyerek a cukorkaboltban kérné is meg nem is azt a cukorkát... illetve saját fontosságát bizonyítandó nagy körmondatokban mondta el mondanivalóját, picit úgy, mint aki önmaga is elcsodálkozik azon, hogy is kerülhetett abba a nagy székbe.

Konklúzióként egy dakota közmondás, amit ki-ki értelmezzen kedvére: Ha lovad térdig süpped, vagy a sár túl nagy, vagy tényleg nem fér el rajta a bölény.
 

Terra Nova

Az egyik új tévésorozat beharangozójának szalagcíme:

There is no paradise without sacrifice.

:)

Six thinking hats

Reading the book, Edward de Bono: Six Thinking Hats, I got the idea of giving a summary of the book for those interested.

Thinking is the ultimate human resource. We always want to be better in our thinking skills. The main difficulty of thinking is confusion. We try to do too much at once. Emotions, information, logic, hope and creativity all crowd in on us. It is like juggling with too many balls. The concept of the six thinking hats helps us separate all these kind of thinking from each other. Each hat indicates a role. They are directions and not descriptions of thinking. (A description is concerned with what has happened. A direction is concerned with what is about to happen. In other words, "what is" versus "what can be".)
Six coloured hats correspond to the six directions of thinking: white, red, black, yellow, green and blue. When using them, take care of using one at a time, do not want to do too many things at the same time. The colour of each hat is also related to its function.

White Hat - White is neutral and objective.  It reports on the world. The white hat is concerned with objective facts and figures. It is about information that can range from hard facts as figures to soft facts as opinions and feelings. (If you report on someone else expressing feelings, that is white hat thinking). It is used at the beginning on a thinking session as a background to it or toward the end as a sort of assessment. This thinking is typical of the Japanese.  

Red Hat - Red suggests anger (seeing red), rage and emotions. The red hat gives the emotional view. (If you report on your own feelings, that is red hat thinking). It gives you an opportunity to express feelings, emotions and intuition.
It is the opposite of neutral white had thinking. 

Black Hat - Black is somber and serious. Using the black hat means being cautious and careful. It points out the weaknesses in an idea, difficulties, dangers and potential problems. It is also called the hat of caution or survival. It is not a bad hat. It is the most important and valuable of all the hats and certainly the most used. With this you point out and avoid danger to yourself and others. It prevents mistakes, excesses and nonsenses. It is also known about its risk assessment nature. This is the 'natural' hat of the Western thinking tradition.

Yellow Hat - Yellow is sunny and positive. The yellow hat is optimistic and covers hope and positive thinking. The thinker sets out to find whatever benefit there may be in a suggestion or how it may be possible to put the idea into practice. It is a judgement hat. It should be logically based. Focus on benefit. Constructive thinking and making things happen. Also called as speculative-positive. Or the best possible scenario thinking.
It is the opposite of black hat thinking in a sense that black is concerned with negative assessment and yellow is concerned with positive assessment.

Green Hat - Green is grass, vegetation, and abundance, fertile growth. The green hat indicates creativity and new ideas. It is the energy hat and the creative hat. We put forward new ideas. We lay out options and alternatives. Lateral thinking; reasons: creativity is used and it is directly based on the information behaviour.  

Blue Hat - Blue is cool, and it is also for the colour of the sky, which is above everything else. It is an "overview". The blue hat is concerned with control, the organization of the thinking process, and the use of the other hats. It is thinking about thinking. It is used for the management of thinking, for the organization of thinking and for process control. At the beginning of a meeting under the blue hat, the agenda, the purpose and the goals are laid out. The blue hat is "worn" by a facilitator, a chairperson of the meeting. Focus is one of the key roles of the blue hat. Another key role is to give a summary at the end of the meeting.     
It is the opposite of green hat thinking, new ideas as oppose to organization.

Thus, following the function of the hats we can think of three pairs of hats:
- white and red (objective vs. emotional)
- black and yellow (negative assessment vs. positive assessment)
- green and blue (creativity, new ideas vs. the organizing hat)

 For instance as a guideline we can proceed like this:

We can use the hats in meetings in any order, but usually blue hat is used at the very beginning and end of the meeting signalling the following; the first blue hat indicates: why we are there, the definition of the situation, what we want to achieve, a plan for the sequence of hats to be used; the final blue hat indicates: what we have achieved, outcome, conclusion, design, solution and next steps.

After the opening blue hat, we can use the red hat in situations where there are strong feelings to the subject.

In an assessment situation, we can put the yellow hat (finding value to the idea) before the black hat (find difficulties) thus being motivated to overcome the difficulties. 

In general, any sequence that makes sense as a "thinking strategy" is valid and will work. The hats may also be used by an individual thinking on his or her own. Green, yellow and black hats are useful for individual thinking.

Edward de Bono is regarded as the world's leading author on the teaching of thinking as a skill. He is the originator of the concept of "Lateral thinking", a systematic approach to creative thinking that employs formal techniques based directly on the behaviour of the human brain. The essence of his work has been to produce thinking techniques that are simple, practical, and powerful.

Napi bölcsesség

Egy jogász barátommal csevegtem egy családon belüli esetleges nehézség megoldásával kapcsolatban, amikor is azt mondta, ő tanácsot nem ad, de felvázol lehetőségeket, lehetőség szerint indirekt módon, hogy az illető tanácskérő maga jöjjön rá dolgokra. Ezt a bölcsességet mondta a beszélgetés végén:

Két szomszéd beszélget. 

Egyik: - Szomszéd, egész éjjel vonított a kutyája.

Másik: - Igen, hallottam, rossz helyen fekszik, egy szög van a feneke alatt.

Egyik: - És, ha szög van a feneke alatt, miért nem megy arrébb, ahelyett, hogy vonítana egész éjjel?

Másik: - Hát... annyira valószínűleg mégsem rossz neki, hogy arrébb is menjen.

Tanmese, de igaz...

Kompromisszum - avagy széljegyzet a Nem kell c. bejegyzéshez

Beszélgettem valakivel arról, mi az ami nem kell, vagy kell, elfogadható, vagy sem egy kapcsolathoz való elvárásainkban.
Nos, eleve mire valamiből kapcsolat lesz, az egy hosszadalmas folyamat, de a probléma sokszor már ott felmerül, hogy sokan nem hajlandók kompromisszumot kötni, ha úgy gondolják, hogy egy s más dologban az illető nem tökéletesen illik bele a elképzelt képbe. Sokan egy képet, akár álomképet vagy illúziót keresve próbálnak ismerkedni és az első adandó alkalommal, amikor nem oda illő tulajdonságot, állapotot, jelenséget tapasztalnak, azonnal visszalépnek és "nem téged kereslek" felkiáltással odébb állnak.
Természetesen mindannyiunknak van egy körülbelüli elképzelt képe, ami inkább szerencsésebb, ha inkább belső, mint külső tulajdonságokra épít, valamint igényességre önmagára és környezetére, és vannak úgynevezett kizáró okok is, amiken mégis el lehet gondolkozni, hátha épp ez egy olyan leküzdhető dolog, ami miatt egy megfelelő férfit vagy nőt szalasztanánk el. 
Ismerek olyat, aki akkor ismerte meg álmai lovagját, amikor még férjnél volt, illetve az új kedvese is még nős volt, majd miután mindketten szabaddá tették magukat, az új kapcsolat egy év alatt több boldogságot hozott, mint az előző 20 év alatt. És, ha ő akkor visszalép, hogy bocs, de te is én is foglaltak vagyunk? Különösen, hogy nem emiatt múlt el a házasság, hanem egy emúló félben lévő boldogtalanság közepén lépett be az életükbe a másik fél.
Olyat is ismerek, aki évek óta próbálkozik, de nem sikerül neki. Vajon nem is akarja igazán? Vagy csak mindig a nem megfelelővel próbálkozik? Vagy egyszerűen már önbizalomhiány lépett fel és amikor esetleg már alakulhatna valami, mégis inkább marad egyedül?
Olyat is láttam már, hogy valaki csak a negatívra fókuszálva a másik nembélit előszeretettel szidja, ha az nem őt keresi és ezt meg is mondja, igazi nő/férfigyűlölő vált belőle, mégis titkon abban reménykedik, hogy ő is megtetsszen valakinek.
Sőt, olyat is láttam már, aki úgy gondolta ő olyan nagyon magasan túlszárnyalja a jelentkezőket, hogy kizárólag oltogatni és kritizálni tudta őket, végtelen nagyképű és lenéző stílusban, vele pedig épp emiatt nem akart senki szóba állni.

Hol van az a kompromisszum kötési határ, amikor valamiért, ami végül jó is lehet, mégis leküzdjük a tökéletes álomképet és inkább egy tökéletlen valós illetővel megpróbálunk zöld ágra vergődni, közben rájönni, hogy tényleg, ezt is és ezt is tudom tolerálni, ebben tud változni, ebben meg akkor én tudok változni és jé, lehet, hogy ő lehet az legvégül? ...
Érdemes lehet ezen elgondolkozni, inkább, mint az örök elégedetlenség mellett legvégül egyedül megöregedni...

És, ha már nagyjából tudjuk, hogy mi az ami KELL, az már fél siker ;-)

Ez sem kell c. bejegyzés follow up-ja

Nemrég jelentkeztem egy feladatra, ami egy jó lehetőség lenne tovább képezni magamat, tovább lépni, illetve a határozott idejű munkaszerződésemet megindokolni határozatlanra, más feladat, más pozíció, stb... A feladatot végül kiosztották valakinek, akinek nincs meg a végzettsége hozzá, nincs meg az ambíciója, egyébként is korban akár nyugdíjba is küldhető lenne a közeljövőben, tehát még csak nem is ambicionál ezáltal egy előre lépést, nem is jelentkezett a feladatra, a magam részéről úgy gondolom, hogy nem is igazán örül, vagy akarja ezt csinálni, de nemet mondani nem illik, mint informálisan megtudtam, a következő indokai voltak a dolognak.
Én túlságosan aktív, lelkes, ambiciózus vagyok - és ezt sem mindenhol szeretik.
Nem vagyok befolyásolható, tehát ha valaki azt mondaná, bocs, nem csináltam meg, de írd már be, hogy kész a jelentésem, én nem hagynám annyiban - aki megkapta a feladatot, ő viszont nem szólna vissza.
Nem olyan embert akartak oda, akinek ez a karrierjét előbbre viheti, hanem aki azt csinálja, amit mondanak neki.
Egyébként sem jó, ha valaki előre szeretne lépni, az a kényelmes, ha mindenki elücsörög, csinálja a feladatát vagy épp semmit, mert az aktívak miatt látszik az is, ki az aki nem dolgozik vagy nem nagyon...
A hivatalos indoklás: a kolléganőnek már van az adatbázishoz hozzáférése /bár még sosem csinálta ezt a feladatot/, nekem pedig meg kellene kérni. (És? Megkérjük két perc, megadják két nap és utána lehet csinálni).
Hát... a munkahelyi ambíciókról dióhéjban most ennyit :)
A nap konklúziója: nem biztos, hogy ennyire akarni kell. De az is lehet, hogy csak nem itt. Merthogy én ilyen vagyok, akár tetszik ez itt, akár nem...